SPOCK'S BEARD: V.  (2000)

Szakállék nem sokat gatyáztak, alig melegedett meg a boltok polcain a Don't Try This At Home c. vadifriss koncertalbum, már elő is rukkoltak az új anyaggal. A korong, mely az ötödik stúdióproduktum a sorban (mint azt a szemfülesebbek a címből már nyilván ki is találták), méltó folytatása a kitűnő Day For Night-nak. Azonban ezzel együtt más ez, mint a jól sikerült előd, mind zeneileg, mind hangulatilag van differencia a két album között. Ugyan Neal Morse énekes/gitáros/mindenes nem értett velem egyet az interjú készítésekor, én mégis azt mondom, hogy az "Öt" egy kevésbé eklektikus, egységesebb, és komolyabb/komorabb/ünnepélyesebb hangulatú zenét rejtő lemez lett. Rögtön a nyitó At The End Of The Day egy emelkedett hangulatú bevezetővel indít, és a továbbiakban is sok ilyen momentummal találkozhatunk. Zeneileg továbbra is maradtak a fiúk a jól bevált progresszív rock-nál (aminek momentán ők az egyik legkitűnőbb kortárs képviselői), de ugyanakkor ez az album rejti a banda eddigi legsúlyosabb, legsötétebb riffjét is, meg néhány olyan elektronikus effektet is - igaz, csak jelzésszerűen -, ami eddig nem volt jellemző rájuk. Szóval zenei értelemben most is maradt a sokszínűség, de ez főként komolyabb hangvételű elemek egybegyúrását jelenti. Mondjuk vidámabb témák azért így is akadnak (pl. Thoughts - Part II.), de az arány most mindenképpen a komolyabb hangulatok felé tolódott el. Ami engem speciel a legkevésbé sem zavar.
Egyébként meg mindaz, amit eddig elmondtak és leírtak a SPOCK'S BEARD-ről, az továbbra is áll rájuk. A fickók még mindig fölényes könnyedséggel és eleganciával kezelik a hangszereiket, még mindig hatalmas nótákat írnak, fantasztikusak a szólóik, nagyon tudnak vokálozni, szívhez szólóak és emberiek a szövegeik és a muzsikájuk. A hetvenes években a Nagy Klasszikusok által kőbe vésett progresszív rockzene elemeit abszolúte a mai kornak megfelelő köntösbe ágyazzák, nosztalgiáról szó sincs. Ropogósan friss az egész, mint a kemencéből az imént kivett kenyér. És ordít az egészről, hogy mennyire nagyon-nagyon szeretik csinálni ezt az egészet. És pont ettől hiteles a dolog. Amúgy meg hallgasd meg, és győződj meg erről magad is. (Warning! Ez NEM metal, hanem rock. De nagyon jó.)

Honlap: www.spocksbeard.com

2000. 09. 05.

Sch-dt