MOLLY HATCHET: Kingdom Of XII (2000)

Southern rock. A stílus legismertebb bandája errefelé (de ha nem tévedek, másutt is) a LYNYRD SKYNYRD, és még talán a BLACKFOOT nevét is ismerik néhányan. Egyébiránt a MOLLY HATCHET szintén régóta nyomul már, Zseton haverom jóvoltából már volt szerencsém hallani pár régebbi dolgukat. Igazság szerint erre a fajta zenére Európa sosem volt igazán vevo (pl. a BLACKFOOT is csak a legkeményebb lemezeivel vívott ki magának némi sikert az öreg kontinensen, még a nyolcvanas évek elso felében); bár ehhez képest a MOLLY HATCHET-et a német SPV adja ki, legalábbis Európában. Szóval a rák tudja. Mindenesetre akárhogy is van, ez egy ízig-vérig amerikai muzsika, ha úgy tetszik, ez az amcsik folk-rock-ja. Hogy miért? Hát mert a többnyire középtempós, húzós, gitáros (hard) rock alapokra itt blues-os, country-s dolgok építkeznek, van itt jó öreg pofagyalu is, meg zongora, meg háttérénekesnok, sot hegedu is itt-ott. Az énekes hangja is inkább a blues eloadókat idézi. Egyébként ettol még ez nem puhány zene, végig a gitároké, a riffeké a foszerep, de ezzel együtt sem metal a végeredmény; inkább nevezném ezt a Vadnyugat idotlen rockmuzsikájának. Igazi biker arcoknak való zene ez: tudod, amikor belépsz a bárba, ahol már játszik a zenekar, a közönség szakállas, tetkós, sörpocis, farmergatyás-farmeringes, rojtos bordzsekis motoros fazonokból áll, vágni lehet a füstöt, mindenki a sörét, a whisky-jét meg a nojét markolássza, a klub elott meg tucatjával állnak a Harley Davidson-ok. Szóval ilyen muzsika ez. Az égvilágon semmi új nincs benne; de mégis tök jó idonként ilyet is hallgatni. Egyszeruen azért, mert hangulata van, és mert jókedvet képes varázsolni. Meg mert jók a nóták.
Ha már a nótáknál tartunk: nekem leginkább a majdnem 8 perces, komótosan begyorsuló One Last Ride jött be a maga hosszú, feeling-es gitárszólóival, ez egy igazi királyság. Aztán a Gypsy Trail is ász, ebben hegedu is van, és helyenként tökre olyan, mintha blues-os hard rock-ba oltott SKYCLAD lenne. Vannak aztán öregesebb tételek is, amiket inkább akkor fogok majd értékelni, ha már pocakom lesz és kopaszfoltom, de tul.képpen gond ezekkel sincs. Aki bírja az ilyesmit, annak szerintem bejöhet a Kingdom Of XII, mert ebben a stílusban a MOLLY eléggé ott van a szeren. (Ja, és a kardos-sisakos-vikinges borító ne tévesszen meg senkit, ez nem germán hosi metal!!! Valószínuleg a borítófestmény miatt definiálták egy katalógusban true metal-ként az anyagot – kishíján hangosan felnyerítettem, amikor ezt megláttam. Szakértelem rulez!!!:-)

A kiadó honlapja: www.spv.de

Sch-dt 2000. 12. 09.