In the Woods...
Three Times Seven On A Pilgrimage
(Prophecy Productions, 2000)

A norvég In the Woods... neve az 1997-ben kiadott Omnio
lemezzel lett igazán ismert az európai underground körében.
1999-ben jelent meg harmadik lemezük, a Strange In Stereo,
amely alátámasztotta törekvéseiket. A koncerteket nem
vállaló zenekar eközben jelentette meg azt a kislemez
trilógiát, amely új kiadványuk alapja, erre utal a
Three Times Seven kifejezés is.

A címből is sejteni lehet, hogy itt nem a mai igényeknek
behódoló társulatról van szó. Aki még nem ismeri az In the
Woods... zenéjét, az sürgősen tegyen vele próbát. Nincs
még egy olyan zenekar, amely az északi érzésvilágot olyan
tökéletesen jelenítse meg zenében, mint ők. Stílusuk a mai
kategóriákkal kezelhetetlen, mivel leginkább a korai '70-es
évek pszichedelikus rockzenéjének hatása alatt  munkálkodnak.
Bár legelső anyagukon még black elemek is szerepeltek
dalaikban, mára ez teljesen eltűnt. Hangulatilag viszont
sokat fejlődtek az elmúlt évek alatt, és igazából ez az, ami
számunkra oly értékessé teszi ezt a zenét.

A lemezen tehát részben már megjelent kislemezes számok
szerepelnek, részben feldolgozások és új számok. Tehát igen
sokrétű az anyag, ennek ellenére szinte elnyeli a hallgatót.
Nem enged szabad perceket, háttérzeneként nem lehet futtatni.
Az In the Woods... pont attól tökéletes, hogy egyszerűen
megteremti az atmoszférát. Bár jó párszor meghallgattam a
teljes anyagot, mégis úgy érzem, nehéz szavakba önteni a
hallottakat.

A lemezen az időrendi sorrenddel ellentétesen találhatók meg
a kislemezek. A lemez egy rövid intróval, a Seed Of Sound-dal
kezdődik. Ez a két perces gitárdallam vezet át a Karmakosmik
című szerzeménybe. Az In the Woods... jellegzetes hangzása
itt is visszatér. ők nem alkalmaznak szintit, viszont a műfaj
talán legjobb párosa itt énekel. Jan és Synne hátborzongató
átéléssel adja elő a dal szövegét. Nagyon érzékeny dal az
Epitaph (King Crimson) feldolgozás is. Azt, hogy manapság
mennyire törékeny, érzékeny zenét játszik az In the Woods...,
azt az Empty Room mutatja meg. Ez is új dal, és azt hiszem,
az egyik legnagyobb ItW nóta. Akit ez a dal nem kavar fel,
ne is próbálkozzon tovább, sosem fogja megérezni művészetüket.
Az egyidőben megjelenő Epitaph vinyl LP-n sajnos csak a
Karmakosmik és a címadó szerepel.

A lemez a Let There Be More Light (Pink Floyd) és a Child Of
Universal Tounge elszállással igen nehezen emészthető irányt
vesz, és a Soundtrax For Cycoz - 1.ed. triphop alapú
gitárszólójában csúcsosodik ki. Nem tudom elképzelni, hogy
ezt stimulánsok nélkül készítették el.

A még az Omnio előtt készült Return To The Isle Of Man EP
két dalával újra befogadhatóbb és dalcentrikus irányt vesz
a korong, mind a White Rabbit, mind a Mourning The Death Of
Aase jelzik azt a tehetséget, amely ebben a bandában rejlik.
A lemezt záró If It's In You (Syd Barret) akusztikus gitáron
és Hammond orgona kísérettel megnyugtatja az embert. Csak
fokozza a hangulatot, hogy míg más zenekarok szinte műanyag
polírozottságú felvételeket gyártanak, addig itt minden
székreccsenést, csúszást hallani lehet, sőt, az utolsó fél
percben betekintést nyerhetünk a norvég nyelv rejtelmeibe,
kissé goblin hatása van.

Egyedül a külcsínről nem tettem még említést. Csodálatos.
A papírtok a dupla LP papírtokokat idézi, a CD is LP-ként
hever ebben a pazar felvételekkel ellátott tokban. A főoldali
grafika az egyik legszebb az utóbbi évekre visszatekintve.
A külön szövegkönyv azték mintákat tartalmaz, és bár a
kapcsolatra az azték kultúra és az In the Woods... között
számomra még mindig talányos, ám roppant jól megférnek
egymás mellett.

Összességében a lemez hozza azt a minőséget, amit vártunk
tőlük. Sőt, sok helyen úgy érzem, felülmúlja az eddigi
legjobbjuknak tekintett Omnio-t. A dalok sokfélesége igen
jót tesz ennek a nehezen befogadható zenének, így a néha
hasonló hangulatú számok elkülöníthetők. Mondjuk az is
jelez valamit, hogy miután lassan három napja egyfolytában
ezt a CD-t hallgatom, csak most kezdem felismerni egyenként
a számokat.

Ha létezik stílusirányzatokon kívül álló, azokat semmibe
vevő muzsika, akkor az In the Woods... örökérvényű
művészete által ezen zenekarok egyike a mai, sekélyes
kultúrájú zenei palettán.

Aki esetleg kedvet kapott az anyaghoz, a Stygian Shadows
címén keresztül tudja megrendelni (stygian@matavnet.hu).

http://www.darkwood.com/inthewoods
http://www.prophecyproductions.de

adamskij