Csomagolok es koltozok Svedorszagba! Egyszeruen hihetetlen, hogy egy ilyen zenekar egy 150 fos kocsmaban jatszik, es nem mondjuk a 7-800-as Astoria-ban.. Hiaba, Angliaban vagyunk, ahol az indie-pop-tol elvakitott embereknek fogalmuk sincs, mi is az IGAZI rock 'n' roll. Vegulis, ok maradnak szegenyebbek....Szerencsesnek mondhatom magam, mert bo ket honapon belul masodszorra tekinthettem meg Spice-ekat. Az aprilisi Borderline-beli buli jo volt ugyan, de sem a hangzas (hol volt a szinti??), sem a zkr. hangulata nem volt 100%-os. Ehhez a koncerthez viszonyitva meg plane. Ezuttal viszont egyikre sem lehetett panasz. A hely kis merete ellenere nagyon bikan szolt minden, meg a szinti is. A bemelegitest ket angol csapatnak kellett volna ellatnia, de nem is tudom.... SHALLOW nevre hallgatott az elso. A zenei mufajuk tulajdonkeppen nem all messze BEGGARS-eketol, de korantsem annyira kiforrottak. Szemmel lathatolag az  énekes/gitaros srac az agy (aki mellesleg ugy nez ki, mintha most lepett volna ki az iskolapadbol - na nem minthogyha ennek tul nagy jelentosege lenne), a tobbiek (bogo, dob, + gitar) pedig csak teljesitettek a rajuk kirott feladatot. Nem ereztem zenekari egyseget, es ez sajnos a produkciora is kihatott. Viszont fiatal a zenekar, hosszu, buktatokkal teli ut all elottuk (foleg itt Angliaban), de a potencial bennuk van. Masodszorra a helyi "sztarcsapat", a HANGNAIL foglalta el a deszkakat. Mostanaban gyakorlatilag kibereltek az un. stoner csapatok nyitobandaj szerepet. Ott voltak a  NEBULA, a LEADFOOT es a QUEENS OF THE STONE AGE bulikon, most pedig itt. Nem mondom, hogy rossz ez a csapat, mert azzal nagyot hazudnek. Zeneileg ha nem is tul eredeti, de legalabb jo, amit csinalnak. Mindenesetre nem tudjak letagadni, hogy igen jol ismerik a KYUSS es utod-zenekarai munkait. Viszont a voroshaju enekes/gitarost haladektalanul le kene cserelni. Szerencsetlen fickonak se hangja nincs, se enekelni nem tud, es mindezek tetejebe annyira idegesito, tenyerbemaszo stilusa van, hogy en - az altalaban halal-nyugodt emberke - mar neha nagyon szajba vagtam volna a dragat. Nemi atszereles es keszulodes utan (pl. kikesziteni Spice 7 uveg soret) vegre elfoglaltak a tenyernyi szinpadot a svedek. A hangzas ezuttal tokeletes volt (beleertve a vokalt es a szintit is), a hangulat ugyszinten - mi kell meg egy jo rock en roll bulihoz? A viszonylag hosszu programba belefertek az elso
harom lemez legjobbjai (Strawberry Jam - ajjjajjajjj!!!!), es nem maradtak el az Ad Astra dalai sem: Wonderful World, Angel Of Betrayal, Save Your Soul, es a ket kedvenc, a Sedated es a Per Aspera Ad Astra. Egyszeruen baromi jo nezni ezt a csapatot! Repulnek a serok, akcio van a szinpadon, arad az energia, mozdul a kozonseget - es mindenki elvezi a koncertet. A lenyeg pedig pont ez, nem? Michael megmutatta, hogy milyen is egy gitarszolo (kar, hogy Noel Gallagher nem latta, ha-ha!) - kiallt, pozolt, unnepeltette magat (visszafogottan persze, ahogy mindig is szokta), pacsizott a kozonseggel, stb... Spice folyamatosan guritotta le a szamara kirendelt nem kismennyisegu sor adagot (hiaba na, kell az a szexi sorhas!), ismet megkinalta a kozonseget, es ugyanolyan lazan, de egy bika erejevel a torkaban enekelte/uvoltotte vegig a koncertet, mint a lemezeket is. Az egesz zenekarbol valami hihetetlen Ero es Nyugalom arad. Utobbi foleg Ludwig Witt (d.) es Per
Wiberg (sz.) reszerol. Ez a ket dolog, meg persze a zene huzasa es minosege az, ami ujra es ujra visszavonz egy-egy SPIRITUAL BEGGARS koncertre. Let`s CHASING THE STARS!

                                                                                                          Cat Alin